Dezső Andrea fekete-fehér illusztrációi, mint régi fényképek elevenítik fel a képzelet és a valóság összemosott történeteit. Egy kislány végtelen fantáziájával idézi fel nagymamája fiatalkorát. Mamájának mesélve elénk tárul egy végtelen fantáziavilág, ahol életre kel a múlt; a nagy árvíz, a nagymama előtt hódoló kérők, a régi kert és csodás lakói, és persze két képzelt jó barát is. Meseien és lírai hangon mosódik össze a valóság a képzelettel, ahogyan egy kisgyerek fejében ez él. Dezső Andrea meséjét az eredeti angolról magyarra fordította Szabó T. Anna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése